Nyitólap Párizsi befutó Versek Drámák Műfordítások Kapcsolat Névjegy

Megjelent kötetek


Vétkek, balsors, szerelmek
Párizsi befutó
Horizontkoktél két hangra

Linkek

Kalligram Kiadó
2000 folyóirat

Párizsi befutó



2021. NOVEMBER 4., CSÜTÖRTÖKÖN (17:00-17:45) volt a Párizsi befutó bemutatója, Mészáros Sándorral és Arató Lászlóval beszélgettünk az Írók Boltjában a Párizsi befutóról.

Nagyon tetszett sok dolog, de leginkább: a beszéddallam (amit sohasem használtam az intonáció helyett) valamint a sok csonka mondat, meggel kezdődve és felszólítással a korrektor számára. A nagyobb ívek közül nagyon tetszettek a fejezetcímek, kivétel magának a kötetnek a címe, de csak azért, mert semmit sem tudtam kezdeni vele addig, amíg nem jutottam el a tourig, Nem mondom, hogy nem tudtam letenni, de ehhez az kellett, hogy közlekedési eszközt váltsak, ami utal arra, hogy nehezen váltam meg a folyamatos olvasásától. Mindenkinek, aki felnőttként élte meg 1989-et, annak tükör, aki előtted született, annak nagyobb perspektíva, aki utánad, annak görbetükör. Sok hangulatot visszaad, tetszett Luca újmagyar regisztere is, Merényinek utánajártam már az elején. A Párizsi befutó van olyan jó regény, mint egynémely fordításod. Ahogy a fülszöveg is találóan írja: a hősök még sokáig velünk maradnak. Ha két világháború közötti író vagy, és/vagy nyomorult pénz szűke nyomorgatott volna volt, novellánként is el tudtad volna adni, aztán meg egyben regénynek. Nem mondom, hogy a társadalomtörténészek úgy fogják használni, mint Balzacot, ha meg akarják írni a korszakot, de jól teszik, ha inspirációért és empátia gyanánt felütik a tiedet is.
Egyszóval gratulálok!







Párizsi befutó – hangoskönyvként

Szeretném az értő közönség figyelmébe ajánlani a Párizsi befutó egyik fejezetét – hangoskönyvként. A szöveget Szilner Olivér bábszínész olvassa fel.






Párizsi befutó – Klubrádió interjú (2023. április 14.)

A Klubrádió Könyvklub című műsorában Gerenday Bars Ágnessel a Párizsi befutóról beszélgettünk, elhangzott beszélgetés felvétele. (2023. IV. 14-én 9 óra 55-kor volt az adás).






Kritikák a Párizsi befutóról





A szerző a Párizsi befutóról

www.facebook.com/mohacsi.arpad
Tartottam egy kis önvizsgálatot nemrégiben, amit aztán óhatatlanul kiterjesztettem a nemzedéktársaimra. Elkezdtem spekulálni, hogy kiből mi lett. Kiderült, hogy sokan rettenetesen befutottak, mások éppenséggel haldokolnak, vagy már meg is haltak, vagy egyszerűen csak elkallódtak, van akiről annyit sem tudni, hogy él-e még. Aztán azon kezdtem morfondírozni, hogy az meg vajon mitől függ, hogy ki hal meg, vagy kiből lesz milliomos. Mi történik velünk? Aztán írtam ebből egy regényt, csupa olyan élet, olyan találkozás, amit személyesen megéltem, vagy elképzeltem, hogy megélem; volt, hogy jelen voltam, hallottam, amikor ezt vagy azt mondták, volt, amikor nem voltam jelen, de úgy emlékeztem, hogy ott voltam és hallottam. Írás közben úgy éreztem, hogy benne vagyok a történetben, ha szabad így fogalmazni, belelógott a sztoriba a szemüvegem. Drukkoltam a sikerekért, vagy azért, hogy legalább ne haljanak meg.


Párizsi befutó




Ajánló a regényhez

www.facebook.com/mohacsi.arpad
Van itt szó forradalomról, árulásról, szerelemről, halálról. De nem csak úgy dramaturgiailag megszerkesztett módon, hanem egy olyan történelmi korba helyezve, amiről minden olvasónak lehet fogalma, pedig még nem is vált történelemmé. A szereplők olyan szereplők, akik az olvasó családjában vagy barátai között is megtalálhatók. Talán kicsit magunkra vagy szüleinkre ismerhetünk. A balladai stílus és a szarkazmus jól ellenpontozza a történet "szokványosságát". Számomra a Merényi metafora világítja meg igazán, hogy miben van a könyv ereje. Egy biztos, ezek a "hősök" velünk élnek.

Dukkon Péter





Hogyan élünk mi itt Kelet-Közép Európában?

www.facebook.com/mohacsi.arpad
Hogyan élünk mi itt Kelet-Közép Európában? Milyen Nyugatra menni és visszatérni? Milyen nehéz örökségeket cipelünk? Hogyan is vagyunk egymással, szülők és gyerekek, feleségek és szeretők, testvérek és féltestvérek, élők és holtak, könyvek, emlékek, történelmi változások és egyéni vágyak? Mi szabja meg esendőségünk és szerethetőségünk határát? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Mohácsi Árpád gazdagon hangszerelt, közvetlen hangon, élvezetesen elmesélt, sok szálon futó regénye. Ja, és még azt is megtudjuk, kik azok a Merényiék.

Péterfy Gergely






Mohácsi Júlia ajánlója

www.facebook.com/mohacsi.arpad
Amióta csak olvasni szeretek, mindig külön kerestem azokat a regényeket, amelyek egy-egy megtörtént eseményt tudnak megélhetővé vagy érthetőbbé tenni számomra, olyan kidolgozott karaktereken keresztül, akik valóban képesek hitelesen közelebb hozni az élményt. Mivel a Párizsi befutó mindezt még egy egyedi stílussal is kiegészíti, ezért valószínűleg az elsők között kerülne a kezembe.

Azok számára, akik nem élték át a rendszerváltást, a Párizsi befutó egy egészen újfajta megközelítését adhat, amely hatására az ember a jelenlegi, magyarországi személyes kis világában körbenézve is "ez sok mindent megmagyaráz" érzéssel teheti le a könyvet.

A könyv előjegyezhető:
https://bookline.hu/product/home.action?_v=Mohacsi_Arpad_Parizsi_befuto&type=22&id=327591
https://www.libri.hu/konyv/mohacsi_arpad.parizsi-befuto.html






Márton László ajánlója

www.facebook.com/mohacsi.arpad
"Ezen az ajtón nem lehet csak úgy kimenni" – olvassuk a regény egyharmada tájékán. Nem túl feltűnő mondat. De nagy ereje van. Aki leírta, az tud valamit az emberi létezésről. Azon belül: az 1960-as évek közepe táján született magyar emberek, férfiak és nők fiatalkoráról, 1989 előtt és után. Generációs regény, korrajz. Géza, Dóri (meghalt), Bella, Gabi, Jutocsa, Sanyi és aki fiatalabb: Luca (Géza új barátnője) és aki idősebb: Piri néni (Géza édesanyja, szorgalmas ügynökijelentésíró) – ha elolvassuk az életükről, sorsukról szóló beszámolót, még sokáig velünk maradnak.

Márton László